* „ A víz, mint a mezőgazdasági fejlődés kulcseleme.”

  1. április 14

Budapest Deák Ferenc tér 4.

Gábor J. Dzsingisz

A Magyar Pax Romana és az Európai Protestáns Magyar Szabad Egyetem közös Lehet-e Fóruma. Téma: „ A víz, mint a mezőgazdasági fejlődés kulcseleme.”

( az előadás vázlata, nem szószerinti szövege )

Számomra nagy élmény Raskó Györggyel, akivel egy időben voltunk államtitkárok, Ő itt Budapesten a Mezőgazdasági Minisztériumban, én pedig Hágában a Mezőgazdasági és Természetvédelmi minisztériumban, most 25 év után először tartunk egy rendezvényen közösen előadást!

Előadásom címe: „4 észrevétel, 1 tapasztalat és 5 javaslat.”

Miért fogalmaztam ilyen visszafogottan, ami a címet illeti?

Mert első látszatra szeretném elkerülni azt a benyomást, ami általában a holland előadókat jellemzi: „arrogancia, tudálékosság, közvetlen szókimondó beszéd stílus, mindent mindenkinél jobban tudás”.

Teljesen azonban én sem fogok tudni szabadulni a bűvös körből, amiben már több mint 58 éve élek: Hollandia.

Hollandia egy ici pici kis ország. Területe 1/3 Magyarország területének.

Úgy szintén a mezőgazdasági területe 1/3 a Magyarország mezőgazdasági területének ( 2 millió hektár csupán ).

Mezőgazdasági exportja tavaly 78 milliárd euró volt ami a Magyar mezőgazdasági export tízszerese.

A mezőgazdasági export többlet 27 milliárd euro volt, ami a Magyar export többlet a legsikeresebb Magyar évet véve

( 2013 ) hét és félszerese.

Hollandia már hosszú évek óta állandóan versenyben áll Franciaországgal a világranglista export államainak a második helyéért. Az első helyen, tudvalévően az Egyesült Államok állnak.

Enne k a sikernek több titka van. Egyike a titkoknak az a hozzáállás, amivel a víz jelentőségét, gazdaságos felhasználást, párosítja a mindig is innovációra irányuló kutatási eredményekkel. A példát azért vezetem fel, hogy érzékeltessem két generáció alatt a semmiből fel lehet fejlődni az élvonalba!

Az ilyen felvezetés után rendszerint azt a kritikát kapom, hogy: ” Ja kérem maguknak könnyű, hisz egy óriási gyarmati birodalommal rendelkeztek, amin jól meglehetett gazdagodni és akkor könnyű lépni.”

Hát ez szépen hangzik, de a Holland mezőgazdaság siker sztorijára nem érvényes.

Pontosan emlékszem arra a sok és hosszú beszélgetésre, amit polgármester koromban folytattam a szemtanukkal, az idős gazdákkal, akik elmondták, hogy a vidék lakossága milyen nyomorban élt egészen az 50-es évekig.

Nem volt padló a házaikban, csak agyag a lakásban, egy kis helyiség ahol egy kéményes kályha köré gyülekezett a család télen, nem volt villany, nem volt jégszekrény és így tovább. Szegények voltak, mint a templom egerei.

A fellendülés az 50-es évek végén indult be.

Amikor a Római szerződést a hat alapító ország, köztük Hollandia 1957-ben aláírták a költségvetés 90%-át a mezőgazdaságra fordították. Egészen 1990-ig azt követően ez 60 % lett és még ma is több mint 40 milliárd euró jut évente a mezőgazdaságnak, ami az időközben megnőtt költségvetés még mindig 30 %-a.

Az unió a kezdet kezdetétől jól érzékelte, hogy milyen fontos:

  • a mezőgazdasági termelés növelése,
  • az élelmiszerellátás biztosítása,
  • a mezőgazdasági termelők életminőségének a növelése,
  • a piac stabilitása,
  • a megfelelő fogyasztói ár biztosítása.

Ezekhez a célkitűzésekhez az óta számtalan sok új cél párosult.

De sok tényező arra mutat, hogy belátható időn belül az eredeti célkitűzések újra felértékelődnek! Brüsszelben érdemszerű viták alakulnak ki, ahol a vízellátás, víztárolási megoldások, az öntözési rendszerek felújítása és öntözési hálózatok kialakítása a centrális téma.

Saját négy éves Brüsszeli tapasztalatom alapján állíthatom, hogy az ilyen eszmecserék folytán létkérdés olyan miniszter delegálni, aki minimál 3 de ha lehet 4 európai nyelven aktívan részt tud venni úgy a hivatalos mint az informális vitákban, kezdeményezésekben.

A rendszerváltás óta, tehát 25 éve még soha nem volt egy olyan magyar mezőgazdasági miniszter aki, az egyébként gyönyörű magyar nyelven kívül, más nyelven meg tudott volna szólalni.

****************

1998-ban azt a megtisztelő feladatot kaptam, hogy 7 évre Budapestre kerültem mint diplomata,. Hét országban voltam akkreditálva Budapesti székhellyel. Mezőgazdaság és természetvédelmi feladatkörrel ellátva.

Ebben a 7 évben számtalan tanulmányt készítettünk, elemeztünk a Magyar mezőgazdaságot, felmértük a lehetőségeit.

2004-ben, tehát a csatlakozás évében (10 éve) arra a következtetésre jutottunk, hogy az Unióban akkor elfoglalt 11-ik termék kibocsátási helyről 4-8 év alatt Magyarország fel fogja tornászni magát a 7-ik helyre, közvetlen Hollandia mögé. Magyarországból tehát egy előkelő helyet elfoglaló mezőgazdasági ország lesz az Unióban.

Mindenegyes elemzés kimutatta, hogy az országnak tulajdonképpen  három olyan értéke van ami egyedülálló és megkülönbözteti az átlagtól.

A három Magyar kincs egyike a mezőgazdaság.

Természetesen megfogalmaztuk azt is, hogy mik az előfeltételei a 7-ik hely elérésének.

Kilenc tennivalót fogalmaztunk meg. Erre most nem térek ki részletesen.

Talán annyit, hogy a kilencből szerintem 1 megvalósult 1 jó irányba halad.

De a legfontosabb tényezőkből 5 messzebbre van a megvalósítástól, mint 10 éve volt. Értem alatta a birtokstruktúra modernizálását, a föld reális értékének a kialakítását, a töke biztosítását a mezőgazdaságban.

*****************

2012-ben a Nemzetközi Kertészeti Világkiállítás fő kormánybiztosa voltam. Hat évvel előbb kezdtünk a felkészülést. Maga a szó „fő biztos” azt jelentette, hogy nem csak a Holland részvételért, hanem az egész kiállításért feleltem.

60 ország vett részt. 2 millió látogatóval és 56 nemzetközi kormánydelegációt vezettem körbe a kiállításon, ami 6 hónapig tartott.

Az előkészületek során elemeztük a teendőket.

Három kiinduló pontot fogalmaztunk meg:

  1. A világ élelmiszer szükséglete 2050-ig megduplázódik. 1950-ben 3 milliárd lakós, 1997- be 7 milliárd lakós 2050 9 milliárd és 2100 ban 10-12 milliárd. A szükséglet duplázás oka nem csak a föld lakosságának a növekedése, hanem az életszínvonal emelkedésének is a következménye.
  2. Ehhez a megduplázott szükséglethez a jelenleg megművelt 1.500 millió ha mezőgazdasági területen kívül maximálisan csak 300 millió új terület bevonására van némi esély. Hiányzik tehát a növekedő szükséglethet 80%-a!
  3. A megoldás kizárólag az innováció útján, kutatási eredmények alkalmazásával,, új fajták bevezetésével, gazdaságosabb rendszerek alkalmazásával elérhető.

A Holland pavilonban ezért 31 innovatív project bemutatását vettük célba. Mind privát kezdeményezések! A fő hangsúlyt a vízgazdálkodás racionalitására helyeztük.

Nagy sikere volt annak az üvegházi robotnak a bemutatása, ami többek között az üvegházak növényei víz ellátását 60%-ról 90 %-ra racionalizálta. Ebből a robotból egyelőre csak két példány létezik. De várható, hogy 10 éven belül minden valamire való üvegházban alkalmazni fogják.

A másik nagyon sikeres bemutató a föld nélküli vízen úszó zöldségtermelés volt.

Ez a metódus már túl van a kísérleti stádiumon.  Hektáros nagyságú területeken már termelés alatt áll.

Hiába magyaráztam a számtalan külföldi vendégnek, hogy a zöldségek úgy ízben mint minőségben egyenrangúak a külterületeken termelt zöldséggel. Nem hitték el.

Egészen addig, amíg meg nem kóstolhatták. Persze hogy se a Török államelnöknek se Bolívia államfőjének nem tagadhattam meg ezt a tapasztalatot.

Végül mind a ketten őszinte meglepetéssel közölték: „az íz valóban azonos”.

Ez a rendszer a kinti megtermelt mennyiséget a 65%-ról felviszi 95%-ra. Energia spórolás szempontjából hihetetlenül sikeres. Egy 800 négyzetméternyi területen évi 6000 liter dízel olajt lehet megspórolni, ugyanis nem kell felszántania kinti területet.

Sajnos a leg látványosabbnak szánt innovációs projektünk nem került bemutatásra. 2012-ben még nem volt eléggé kifinomítva a metódus, hogy bemutassuk, amivel a levegőből bárhol vizet lehet előállítani. Szélmalom beviszi a föld alá a levegőt, ami minimálisan 5 fok hőmérséklet különbséget jelent és akkor a kondenz útján lecsapolható a föld alatt a víz. A földalatti vízhálózat felhasználásával óriásit ugrik a vízgazdálkodás pozitív mérlege.

Időközben a holland találmány és azóta egy ausztrál találmány már bemutatásra került.

Készülünk a 2022-es kertészeti világkiállításra, amire történetesen az én városomban Almerenben kerül sor. Polgármesterünk ezzel kapcsolatban éppen Londonban van a világ nagy városainak konferenciáján.

A téma: „ The growing green city”.Mezőgazdaság és élelmiszer ellátás a városban ésszerű vízfelhasználás.

***************

Bizonyára nem kerülte el figyelmüket a március 31-én Yokohámában egyhangúlag elfogadott jelentés, ami foglalkozik a klímaváltozás következményeivel az élelmiszerellátás a mezőgazdaság és a vízgazdálkodással kapcsolatban. A világ legtekintélyesebb 65 szakértőjének a 800 oldalas jelentése, ami egy a négy jelentésből és a szeptemberi Doában tartandó világkonferencia témája lesz. Mindez az Egyesült Nemzetek égisze alatt az IPCC .( Intergovernmental Panel Climate Change ) keretén belül jön létre.

A jelentés a következőket tartalmazza:

Várható hogy 2050-ig a föld 1 fokkal felmelegszik

2075 ben a felmelegedés már el fogja érni a 2,5 fokot. 2100-ban pedig 2,5 és 4,5 fok között várható a felmelegedés mérete.

A következmények szédületes szcenáriókat varázsolnak a szemünk elé.

Szinte leírhatatlan problémák az éghajlat eltolódását illetően.

Az élelmiszertermelés súlyos nyomás alá kerül a víz hiány egyenesen regionális konfliktusokhoz fog vezetni.

A víz racionális felhasználása elsőszámú prioritássá fog kinőni.

Közép-Európa súlya ( ez esetben értendő alatta: Németország-Ausztria-Csehország-Magyarország ) rendkívül komolyan felértékelődik, mivel Dél-Európában a mezőgazdasági termelés szinte lehetetlen lesz. A nagy és egyre hosszasan tartó szárazságok miatt, komolyan fokozni kell az öntöztetést. Dél-Európában már most 80% az öntözöttség! Ezt sokkal tovább már nem lehet fokozni.

Nézzük meg hogyan is állunk ebben a kétségtelen hosszútávi stratégiai kérdésben!

Manapság az 1500 millió hektár mezőgazdasági földből 250 millió van öntözés alatt. A mezőgazdasági terület 16 %. Ez a 16% adja különben az össztermelés 35%-át!

Ennek a területnek az öntözése 1/5-e teljesen elavult módszerek és berendezések alapján folyik.

Ázsi 80%-a Európa 30% öntözött terület.

Sajnos a felhasznált víz csak 20-30% a gyakorlatilag hasznos a növények szempontjából.

70-80% a víznek elpárolog vagy elfolyik a talajban. Ázsiában 1 kilo rizs megtermelése 3 köbméter vizet igényel!

A csöpögtető rendszerek, mint például Izraelben 90%-anm effektívek!

Magyarország területe 90% aszály veszélyes. Az elmúlt 10 évben négyszer volt aszály.

Magyarországon 204.000 hektár mezőgazdasági terület rendelkezik öntözési berendezéssel, gyakorlatilag azonban csak 87.000 hektár van öntözve.

Ezzel a 3-4%-os öntözhetési lehetőséggel az Union belül a 26-ik helyen áll az ország.

Az European Enviromet Agency 2013-as jelentése alapján az árvíz esélye a következő években jelentősen növekedni fog Közép-Európában (értik alatta: Németország-Ausztria- Csehország-Magyarország ) .

Amennyiben felfogjuk, hogy ez a téma:

  • hosszútávi stratégiai célok következetes kivitelezésére vár,
  • komoly termelési növekedéshez vezet,
  • Magyarország helyzete a klímaváltozás következtében komoja felértékelődik.

Kellőképpen válaszolunk e kihívásra:

  • óriási víztárolók építésével,
  • öntözési berendezések népszerűsítésével,
  • innovációs technikák bevezetésével,
  • az EU gondolkozását és döntéshozatalát jó irányba befolyásolva

Úgy fejezném be az előadásomat:      miénk a jövő!!!

 

/Az előadás kisebb változtatásokkal szintén elhangzott Győrben, április 15-én a Kazinczy gimnázium három érettségiző osztálya előtt./

 

 

Geef een reactie

Het e-mailadres wordt niet gepubliceerd.