Budapest 2016.XI.22
Gábor J. Dzsingisz
Általános megállapítások
az egyház mindig egy adott korban él és nyilatkozik
az átlagember csak a közösségi struktúrák által nyújtott biztonságban tud megélni, valósnak elfogadni a tant
míg a polgári kultúra individualista addig a munkásság kollektivista jellegű
az ember rendkívül konzervatív lény
az ember közösségi lény
a csoport létrejöttének alapvető szempontja a norma képződése
megegyezés a norma képző alapja
Intézmény és karizma mindkettő szükséges
ha a jelek elvesztik eredeti jelentőségüket át kell alakulniuk
az emberi szabadság alapján álló demokratikus szellemi világban mindenféle autokratikus rendszer életképtelen
az üldözött egyház korában a természet feletti erők mozdítják előre az egyház ügyét
az uralkodó rétegek érdeke a papoknak saját érdeke számára megnyerni
A veszélyek
a feudális monarchikus alá és fölé rendeltetés viszonyának átvétele az egyházban
ha a főpapság átveszi az arisztokrácia mentalitását
ha a papi kultúra elzárkózik míg a világi kultúra a racionális gondolkodás felé halad
mennél zártabb a közösség annál jobban tud önálló sajátos világképet kialakítani
az autokrativ rendszer legsúlyosabb átka a hiányzó belső kommunikáció
a világtól való elszigetelődés együtt jár a régihez való ragaszkodással
a tradíció a megmerevedéshez, elidegenedéshez vezet, a bürokratikussá válás
a külsöségek társadalmi kereszténysége, a misztifikálás a fejlődés hatásos gátja
ha a karizma helyett anyagi, közigazgatási materiális dolgok kerülnek az előtérbe
az egyház és a hatalom össze fonódása, mennél nagyobb mértékben épít az egyház a hatalom támogatására annál nagyobb mértékben vált attól függővé
a problémák gyökere a közösségi szellem csökkenése
a közös felelősség hiánya az oka annak, hogy nem alakul ki közösségi szellem
a döntéshozatalból való kizárás oda vezet, hogy az emberek nem éreznek felelősséget az ügyért
Egyéni véleményeim
Hollandia nem ismeri a tekintélyuralmi rendszert, a feudális monarchiát
évszázadok óta rendkívül erő ott a közösségi szellem, de ez párosul egy hihetetlen méretű egyéni szabadságvággyal
az Amerikai elnökválasztás, a Britt kilépési népszavazás, az Európai Unió döntéshozatali csődje világosan illusztrálja, hogy az az elidegenedés amit Tomka az egyházra vonatkozólag megfogalmazott ma már az egész nemzetközi társadalomra érvényes és ez egyre távolabb kerül az európai értékrendszertől
habár a kereszténység óriási szerepet játszott Európa normatív rendszere kialakításában nem beszélhetünk keresztény Európáról
politikai pártok keresztény címkézése a mai társadalomban idejét múlta és kényes megterhelést jelent az egyház integritására
átmenetileg a magyar viszonylatban az állam némi szerep vállalása az egyházakkal szemben elfogadható
a megújulás útja a II Vatikáni zsinat szellemiségének a megvalósítása a mai modern eszközök alkalmazása és a demokratikus szervezési formák mielőbbi bevezetése
A kiút
a II Vatikáni zsinat demokratikus szelleme
az autokratikus szellem helyébe a II Vatikáni zsinat a kollegialitás testvéri szellemet és a személyes szabadság ideálját hozta
az egyház prófétai funkciója megkívánja a szegénységet és a politikai hatalomtól való teljes függetlenséget
a permanens megújulás, korszerűsítés szükségességének a felismerése
testvériség-egyenlőség-szeretet
a gyorsuló világban azonban csak olyan intézmény maradhat fenn amely megfelelő kommunikációs rendszerrel rendelkezik
a kollegiális közösségekre épülő, a dialogizáló és a kölcsönösségre épülő egyház a kiút
